Bár a kormány néhány éve még kiplakátolta az országot azzal, hogy a migránsok elveszik a magyarok munkáját, ma már nem zavarja őket az évente tízezrével érkező külföldi munkavállaló. Úgy tűnik a Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy a már meglévő, vagy később létesülő akkugyárakban dolgozzon is valaki, miközben szakemberek szerint a vendégmunkások miatt romlik a magyar munkavállaló objektív megítélése. Égető kérdés továbbra is, hogy hol lesznek elszállásolva a külföldiek. Mert láthatóan nincs az az országrész, az a város vagy az a falu, ahol örülnének a munkásszállók építésének. Nincs ez másképp Vácon sem.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2023 novemberében összesen 98,5 ezer külföldi állampolgárságú ember állt alkalmazásban Magyarországon, közülük több mint 76 ezren harmadik országbeliek, vagyis az Európai Unió tagállamain kívülről érkezők. A Telex összeállításából kiderül, hogy a külföldi dolgozók aránya egy év alatt 13 százalékkal emelkedett, leginkább annak köszönhetően, hogy közel 14 ezerrel több harmadik országbeli dolgozó érkezett 2022 novembere óta. 2020 végéig nagyjából 35-40 ezer fő körül mozgott a számuk, majd 2021-től meredek növekedésnek indult. Korábban a vendégmunkások leginkább a szomszédos, nem uniós országokból érkeztek, például Ukrajnából, azonban háború 2022-es kitörése óta a számuk megcsappant. Maradnak tehát az ázsiai munkavállalók.
Keletebbre fordultak
Az ázsiai vendégmunkások behozatalát segítette a kormány is egy, 2022 nyarán elfogadott salátatörvénybe rejtett rendelkezéssel – írja a lap. Ez megkönnyítette a vietnámi, indonéz, mongol és Fülöp-szigeteki vendégmunkások érkezését. Ugyanez a törvény hozta létre a minősített munkaerő-kölcsönzők intézményét, kijelölve először 13 céget, amelyek a vendégmunkások behozatalát intézhetik. A minősített munkaerő-kölcsönzők száma azóta 28-ra duzzadt.
A törvény azt is meghatározza, hogy vendégmunkásokat csak akkor lehet felvenni, ha a helyi kormányhivatalok foglalkoztatási osztályai igazolják, hogy az adott pozíciókra nincs a térségben elég megfelelő magyar munkaerő. A vendégmunkásokra vonatkozó idegenrendészeti törvény módosításával a kormány minden évben meghatároz egy számot, hogy maximum hány harmadik országbeli munkás érkezhet az országba. Ez idén 65 ezer. A vendégmunkások két évre kapnak tartózkodási és munkavállalási engedélyt, amit az új szabályozás szerint maximum egy évre lehet meghosszabbítani. Addig viszont a külföldi csak annál a cégnél, és annak is csak azon a telephelyén dolgozhatnak, amelyikre az engedélyüket kiadták. A 2+1 év lejárta után pedig vagy hazamennek, vagy elmennek nyugatabbra, mert az uniós tartózkodási engedélyük még tovább érvényben marad.
A lap számos munkaerő-kölcsönzőt és -közvetítőt keresett meg a témában, akik elmondták: nincs elég elérhető munkaerő Magyarországon, a vendégmunkások pedig bár 10-20 százalékkal drágábban foglalkoztathatóak, 20-30 százalékkal termelékenyebbek, mint a magyar munkaerő.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Telexnek elmondta: a külföldiek bejárnak betegen is dolgozni, sokkal több túlórát vállalnak, nem kell a beteg gyerekeiket vagy rokonaikat ápolni. Így nincs semmi, ami elterelné a figyelmüket a munkáról. A szakszervezeti vezető szerint a vendégmunkások foglalkoztatása olyan helyzetet teremt, amiben objektív faktorok miatt romlik a magyar munkások megítélése a foglalkoztatók között. Vannak ugyan módszerek arra, hogyan lehet a még mindig munka nélkül lévő magyaroknak lehetőségeket teremteni, viszont ez a jelenleginél sokkal nagyobb koordinációt és anyagi ráfordítást igényelne a magyar államtól, a munkáltatótól pedig több befektetést, nyitottságot és anyagi kockázatot kívánna meg. Ehhez képest vendégmunkásokat behozni a már kialakult és jól működő csatornákon mindenkinek egyszerűbbnek tűnik- írja a lap.
Országszerte problémát jelent, hogy hol szállásolják el az egyre szaporodó külföldi munkavállalókat. Nagymaroson már tiltakoztak a gödi Samsung gyár munkásainak elhelyezésének terve miatt. Vácon a városvezetés és a lakosság álláspontja is egyértelmű: nem szeretnék, hogy akkumulátorgyárat, munkásszállót vagy más, veszélyes anyagot gyártó vagy tároló létesítményt hozzanak létre a városban.