Tíz év rezsicsökkentés alatt a magyarországi víziközmű hálózat katasztrofális állapotba került. Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke nemrég a Mérnök Újságnak adott interjúban – amelyről a G7.hu számolt be.
Mint elmondta, a hálózatba betáplált ivóvíznek ma már átlagosan több mint 20 százaléka elfolyik a csőtörések miatt. Vannak az országban olyan részek is, ahol 50 százalék a veszteség, ezeken a helyeken tehát kétszer annyi ivóvizet kell kitermelni, tisztítani és bepumpálni a rendszerbe, mint amennyit a fogyasztók igényelnek.
A G7 szerint 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés, vagyis árbefagyasztás egy sikeres politikai termék, amely mellett elszáguldott a gazdasági realitás: időközben minden költségelem megdrágult. Nemhogy fejlesztésre, de még karbantartásra sincs pénz már sok éve, a 38 magyar víziközmű cég pedig a csőd szélén áll.
Az ivóvíz előállítása nagyon energiaigényes folyamat, ezért a nagy drágulás után, 2023-ban már oda jutottunk, hogy a víziközmű cégek gyakorlatilag a bevételük felét rögtön el is utalták az energiaszolgáltatójuknak. A maradékból végképp semmit sem voltak már képesek kigazdálkodni.
Miután a helyzet tarthatatlanná vált, a kormány drasztikus áremelésről (valójában a szükséges korrekcióról) döntött, de csak úgy, hogy a lakosságnak nyíltan továbbra sem mutat meg semmit a problémából.
Az Energiaügyi Minisztérium a G7 megkeresésére azt írta, a bekötési vízmérő átfolyási átmérője alapján a bejövő víz havidíja 16 sávra osztva 841 és 609 ezer forint között lehet, a szennyvíznél pedig kettéválik a számítás:
- mennyiben a cégnek nincs külön szennyvízmennyiség-mérője, akkor a szennyvízért is ugyanannyit fizet, mint a bejövő vízért (vagyis a 841 és 609 ezer forint közötti összeg duplázódik).
- Amennyiben van külön szennyvízmérője, akkor az átfolyási átmérő szerint szintén 16 sáv alapján havi 1661 és 1,2 millió forint között lesz a díja.
Hogy ezek alapján hol mekkora lesz a drágulás, azt azért nem lehet általánosan megmondani a portál szerint, mert eddig országszerte nagyon eltérőek voltak a díjak, és ehhez képest jött be az új, mindenhol egységes 1457 forint, illetve az alapdíj rendszere. A drágulás így nagyon sok mindentől függ, és egészen eltérő mértékű lehet.
A G7 által megkérdezett szereplők szerint az
a nyitott kérdés csak az, hogy az egyes iparágak mennyire tudják a költséget a lakosságra vagy az üzletfeleikre áthárítani.Forrás: G7.hu