Több gimnáziumi felvételi tájékoztatóban is megjelent, hogy a tankerületi fenntartású intézményekben a központi felvételi vizsgán milyen eredményt elért diákokat „ajánlott” felvennie az iskoláknak a fenntartó szerint.
Ezek szerint
- négy évfolyamos képzés esetén minimum 50 pont
- a nyelvi előkészítő esetében 60 pont
- a hat évfolyamos képzésnél 70 pont
az, amit a 100-ból “ajánlott” elérnie azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumba szeretnének kerülni, értesült róla a Népszava.
Ha az intézmények a fenntartó központi akaratának megfelelően bonyolítják le a felvételi eljárást, az sok általános iskolást foszthat meg a gimnáziumi továbbtanulás lehetőségétől, ugyanis tavaly
a nyolcadikos általános iskolások 47,8 százaléka 50 pontnál kevesebb pontot ért el a központi írásbeli felvételin, a hatodik osztályosok közül pedig csupán 23,15 százalék szerzett 70 vagy annál több pontot
az Oktatási Hivatal adatai szerint.
Ugyanakkor kivételt jelentek azok a gimnáziumok, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban – ezeknél nincs központi elvárás az írásbelin elért eredményekről.
A tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központ (KK) a lap megkeresésére elismerte, hogy az intézmények valóban megkapták az ajánlást, de – mint fogalmaztak – minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt mennyiben veszi figyelembe.
“Az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés „presztízsének” növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben. Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz”
– írták. Ebből kiolvasható, hogy a KK szerint sok diák került be a gimnáziumi képzésbe, aki azt később nem végzi el, lemorzsolódik, tehát szerintük más intézményben megfelelőbb helyen lennének.
„Ez egy gusztustalan, elitista szemlélet” – fogalmazott Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
“A központi „ajánlás” és a Klebelsberg Központ magyarázata mindenesetre abba az irányba mutat, hogy a gimnáziumok véletlenül se legyenek az esélyteremtés helyszínei. A lemorzsolódást úgy csökkentenék, hogy akinél fennáll ennek a veszélye, az be se tegye a lábát a gimnáziumba. Mindenki menjen a helyére és ott húzza meg magát. Az, hogy a gimnáziumok csak a legjobbaknak, a kiváltságosoknak valók, egy gusztustalan elitista szemlélet, semmilyen pedagógiai elgondolás nincs mögötte”
mondta el Nagy Erzsébet, valamint azt, hogy a mostani rendszerben nem ritka, hogy egyes igazgatók konkrét előírásként értékelik az elvárásokat, ajánlásokat, főleg, ha azok föntről jönnek. Vélekedése szerint azokban a gimnáziumokban, ahol a központi elvárásoknak szigorúan próbálnak megfelelni, egy ilyen ajánlás igen káros lehet: ha az osztálylétszámok nem is, de az indítható osztályok száma csökkenhet, akár úgy is dönthetnek, hogy három gimnáziumi osztály helyett elég lehet kettő is egy évfolyamon.
“A kormányzat ezzel is a szakképzés felé tereli a gyerekeket, holott a tanulók és az ország hosszú távú érdeke a gimnázium és a felsőfokú végzettség támogatása lenne. A presztízst nem ezzel, hanem az oktatás minőségének javításával lehet emelni”
– ezt pedig Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője mondta, aki attól tart, hogy mivel az iskolák ki vannak szolgáltatva a fenntartónak, be fogják tartani az “ajánlásnak” álcázott utasítást, ez pedig nem csupán súlyos beavatkozás az intézmények önállóságába, de a diákok érdekeivel is ellentétes.
Miklós György hozzátette, további következmény lehet, hogy tovább nő a szakadék a fővárosi és a vidéki diákok között, egy kisebb településen élő tanulónak tovább csökken az esélye a sikeres gimnáziumi felvételire, így később egy versenyképes diploma megszerzésére is.
AJÁNLÓ: Jobban fejlődnek azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét