Az pedig, hogy hazánkban sok akkumulátort gyártunk, az itteni környezeti minőséget nem javítja, hanem épp ellenkezőleg: rontja.
„A gazdaságban azt látjuk, hogy a zöldenergia korszaka már nem kopogtat az ajtón, hanem berúgta azt. A jövő a zöldenergiáé, meg persze azoké, akik gyorsan és ésszerűen tudnak átállni” – többek között erről beszélt Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott évértékelőjében. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a Fidesz-KDNP bajtársiasságának köszönhetően Magyarország tud a leggyorsabban alkalmazkodni a változásokhoz, ezért időtlen idők óta először nem követői, hanem globális éllovasai vagyunk a technológiai átalakulásnak. Orbán hozzátette: minden új technológia bevezetését kritika éri, például az „a földszintes érv”, hogy nincs elég víz, „pedig mindenki tudja, hogy folyóink vize befolyik az országba”. A miniszterelnök egy szóval sem mondta ki az akkumulátorgyár szót, de feltehetően erről beszélt.
Orbán és kormánya ugyanis gyakorta a klímavédelemmel és a zöld átállással indokolja, miért van szükség a gombamód szaporodó akkumulátorgyárakra. Az rtl.hu arról kérdezte a Corvinus Egyetem közgazdasági tanszékének professzorát, hogy mennyi az igazságtartalma ennek a kormányzati narratívának. Dr. Győrffy Dóra azt mondta, önmagában az akkumulátorgyártás nem segíti a zöld átállást.
„Az átállás arról is szól, hogy mennyi zöld energiát használ egy ország, mennyire hatékonyan használja fel az erőforrásait, és milyen mértékben alkalmazkodik a klímaváltozáshoz. Ezen a téren pedig le vagyunk maradva. Bár a napelemek részesedése nő a felhasználásban, szélerőműveink nincsenek, és 67 százalékban még mindig fossziliseket használunk. A gazdaság termelékenysége az elmúlt 14 évben az EU átlagához viszonyítva stagnált, miközben nagyon kevés szó esik a klímaadaptációról.” – fogalmazott a professzor.
Szerinte „politikai szlogen, hogy az akkumulátorgyárakkal a zöld átállás bajnokai leszünk”. Az pedig, hogy hazánkban sok akkumulátort gyártunk, az itteni környezeti minőséget nem javítja, hanem épp ellenkezőleg: rontja.
A professzor kiemelte: az akkumulátorok legfeljebb ott segítenek a tiszta környezet megteremtésében, ahol felhasználják őket. A hazai gyártás túlnyomó része azonban exportra megy: tavaly júniusban már elérte az 5,75 millió kilogrammnyit a havi kivitel.
„Majd ahol felhasználják őket, mondjuk München belvárosában, ott lesz tisztább a levegő. Ahol viszont gyártják őket, például Gödön, ott jelentősen rosszabb lesz” – tette hozzá a szakértő. (A gödi akkugyár brutális környezetszennyezéséről itt olvashatnak bővebben.)
Győrffy arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a beruházások jelentős, durván 15 százalékban közvetlen állami támogatásból valósulnak meg, 15-20 százalékban pedig közvetetten, a szükséges infrastruktúra létrehozásával támogatja őket az állam. Ez azt jelenti, hogy óriási, 1000 milliárdot meghaladó összegbe kerül a hazai adófizetőknek a nemzeti akkumulátordömping. Közben viszont Magyarországon az elektromos autókat nem szívesen veszik az emberek, amiben közrejátszhat, hogy az uniós országok közül a magyarok engedhetik meg maguknak legkevésbé az efféle járműveket.